Irodalom

Kedves Hetedikesek!

Több órán foglalkoztunk a kötelező olvasmánnyal, melyet a mai napon zárunk. Tudjátok, hogy ez a tananyag nyolcadik osztály végén a vizsgatételek között szerepel. Ma küldöm a tételt, melyet ha van lehetőséged nyomtass ki, ha nincs, akkor szépen másold le! (Azzal is tanulsz, ha másolod.)

A tétel megtanulására bő egy hetet kaptok, kérem, hogy június 3-ig tanuljátok meg.
A számonkérés módjáról később küldök tájékoztatót.

Jó felkészülést kívánok!

Szeretettel: Anna néni

13. tétel

Jókai Mór: A kőszívű ember fiai

Jókai Mór élete:

Író, költő, drámaíró. A XIX. század legnagyobb hatású magyar regényírója. Komáromban született, 1825-ben, nemesi, értelmiségi családból. Csodagyereknek tartották, már 10 évesen megjelent egy verse a Társalkodó című lapban. Rajztehetsége is kiemelkedő volt, sokáig festőnek készült. Komárom után Pozsonyban, majd Pápán járt iskolába, itt ismerkedett meg Petőfi Sándorral. Kecskeméten szerzett ügyvédi diplomát, de a jogi pálya nem vonzotta, inkább az irodalommal foglalkozott. Újságíró és lapszerkesztő volt Pesten. 1846-ban megjelent az első regénye (Hétköznapok) sikere után végképp az írói pályát választotta.

Részt vett a forradalom előkészítésében, március 15-e eseményeiben, ő volt a 12 pont egyik fogalmazója. E napon ismerkedett meg feleségével, Laborfalvi Rózával.

Termékeny író volt, alig volt év, hogy legalább két regénye ne jelent volna meg. Hatalmas szókincse, mesélőkedve, humora, érdekes történetei megnyerték az olvasóközönséget. Jósága, embersége legendás volt. 1904-ben halt meg Budapesten. Leghíresebb regényei: Erdély aranykora, A kőszívű ember fiai, Az aranyember, És mégis mozog a föld, Fekete gyémántok, Egy magyar nábob, Kárpáthy Zoltán.

A kőszívű ember fiai:

Az író a kiegyezés hatására írta regényét. A kiegyezés korára jellemző:

-       1848-49 eszméje feledésbe merült

-       kapitalizálódás

-       az egyén számára a saját érdekei a fontosak

-       1867-ben a hadügy, külügy, pénzügy Ausztriával közös lett.

Jókai írói célja a kiegyezés korával szemben annak bemutatása, hogy:

-       a reformkor és az 1848-49-es forradalom és szabadságharc a nemzet közös ügye volt

-       az egyén a nemzet érdekeit nézte (önfeláldozó hazafiasság)

-       függetlenség csak a nemzeti hadsereggel lehetséges

-       a forradalom és szabadságharc bukása ellenére is történelmünk legdicsőségesebb korszaka volt.

A regény szerkezete:

1. Előkészítés: Míg a Baradlay ház egyik részében mulatozás folyik, néhány szobával odébb Baradlay főispán a végrendeletét diktálja, azonban nem a család vagyonáról rendelkezik, hanem a felesége és fiai sorsáról. Baradlay Kazimír a Habsburgok és a feudalizmus híve, ezért fiainak olyan életpályát szán, mely ezt a célt szolgálja.

2. Bonyodalom: Az özvegy miután férje meghal, megesküszik, hogy mindenben az ellenkezőjét teszi, mint amit egykori férje diktált.

3. Kibontakozás: Az anya hozzáfog, hogy mindhárom fiát a reformmozgalom és a szabadságharc mellé állítsa, ezért hazarendeli őket Magyarországra.

Elsőként a legidősebb, Ödön tér haza Oroszországból és feleségül veszi egy pap lányát, Arankát. A vármegyei nemesség élére áll.

Másodikként Richárdot indítja haza. Richárd a Plankenhorst-házban találkozott Liedenwall Edittel, a család szegény sorsú rokonával, akit megszeretett. Amikor Bécsből hazaszökik csapatával, hogy itthon irányítsa a magyar forradalmat, Editet egy kolostorban hagyja.

Jenőt viszont már nem ilyen könnyű hazahívni. Bécshez köti munkája és szerelme, Plankenhorst Alfonsine egy szép, előkelő, de gonosz nő. Alfonsine nyomorúságos körülmények között neveltette Károly nevű törvénytelen fiát, akinek Palvicz Ottó, osztrák katonatiszt volt az apja. Végülis a fiú otthagyja a fényesnek ígérkező karriert és hazajön.

A regény második része inkább a szabadságharcról szól. A magánélet háttérbe szorul a történelem mellett. Richárd és Ödön részt vesz a forradalomban, Richárd Isaszegnél halálos párbajt vív Palvicz Ottóval, a huszárkapitány megígéri a haldokló osztrák tisztnek, hogy felkutatja és felneveli a fiát.  Baradlayné sérülteket ápol kastélyában, melyet kórháznak rendezett be. Jenő Ödön családját vigyázza és vigasztalja.

4. Tetőpont: Ödön hosszú gondolkozás után felhasználja azt az útlevelet, amit Tallérossy adott neki, de elfogják. Később megszökik, és hazajutása után feladja magát. Az egész család rettegve várja az idézést és a pert. Richárd is börtönbe kerül.

5. Megoldás: Egy véletlen névcsere folyamán Ödön helyett Jenő nevét írják az idézésre. Jenő jelentkezik a törvényszéken, hősiesen magára vállalja az Ödön ellen emelt vádakat és ezzel a halálos ítéletet, hogy megmentse családos bátyját a halálbüntetéstől. Edit és Richárd összeházasodnak. A szabadságharc hősei elbuktak, de a polgári nemzet eszméje mégis diadalra jutott.

Szereplők:

Jókai regényében a valóság tükröződik, a regény társadalmát a következő csoportosítás szerint alkotja.

                    maradiak:                                                                haladók:

Habsburghű nemesség                                                  Habsburg ellenes nemesség

  Baradlay Kazimír                                                                   Baradlayak

         Rideghváry Bence                                                    értelmiségiek (pl.:Lánghy Bertalan)

ingadozó nemesség

                                                          (pl.: Tallérossy Zebulon)

Ellentétpárok:

                                        Baradlayné                                Plankenhorstné

                                        Baradlayné                                Ridegváry Bence

                                        Richárd                                      Palvicz Ottó

                                        Liedenwall Edit                         Plankenhorst Alfonsine

Jókai jellemzési módja: Az író nem minden szereplőt jellemez azonos alapossággal, a főszereplőket sokoldalúbban a mellék- és epizódszereplőket egy-két lényeges jellemvonással ábrázolja.

Baradlay Kazimír: Olyan ember, akinek a szeretet ismeretlen fogalom.

Baradlayné: Férje ellentéte, a szabadságharc korának fő ideálja, a haza és a család a két legfontosabb érték számára. Erős akarata a férjéhez teszi hasonlóvá. Fiainak parancsol, de a szeretet erejével viszi mindhárom fiát haza. Az árulást nem tudja megbocsátani, alakja jelképpé nő a regényben. Fegyelmezett, csak Jenő búcsúlevelének megérkezésekor veszti el önuralmát.

Plankenhorst Alfonsine: Ellentéte és ellenfele Baradlaynénak, gonosz, tönkre akarja tenni Editet, majd az egész Baradlay családot.

A regényből megismerhetjük a kor társadalmi rétegeit.

Műfaja: romantikus regény, prózában megírt, az epikai műnemhez tartozó terjedelmes műfaj. Kiterjedt és szerteágazó cselekménye hosszú idő alatt játszódik, és epizódok szakítják meg.

Jókai a romantikus regény legnagyobb magyar képviselője. A romantika korstílus, mely hosszú ideig uralkodott a 19. század művészetében.

A romantikus regény jellemzői:

-       fordulatos meglepő cselekmény

-       a szereplőket ideálok, nagy eszmék mozgatják

-       végletesen nagy érzelmek (lángoló szerelem, gyűlölet)

-       ellentétes érzelmek, jellemek, eszmék, hangulatok

-       különleges tájak

-       kedveli a történelmi témákat

B. tétel

EPIGRAMMA

Görög szó, rávésést, feliratot jelent. Régen sírfelirat volt. Tömör, találó lírai műfaj. Szerkezetileg két részből áll. Valamely tény leírása (előtag), és a hozzá kapcsolódó szellemes megjegyzés (utótag). A részek között gyakran ellentétes viszony van.

Pl.:     Janus Pannonius: Pannónia dicsérete

          Kölcsey Ferenc: Huszt