Irodalom

Kedves Hetedikesek!

Amint a múlt héten ígértem, ma küldöm a Mikszáth-tétel 2. részét.
Ezt kérlek tanuld meg, és ha úgy érzed sikerült, akkor írd le fejből a füzetedbe vagy egy papírra.
Ezt küldd el nekem az oktatasnbaloghanna@gmail.com címre március 30-ig.
Egy heted van megtanulni, de kérlek, ne hagyd az utolsó pillanatra.

Aki még nem küldte Mikszáth-életét, várom szeretettel.

Jó munkát kívánok!

Anna néni

A néhai bárány

Mikszáth Kálmán 1884-ben megjelent kötetének, A jó palócoknak első darabja ez a novella. A novellakötet mérföldkő az író életében, hiszen ettől kezdve ismert és megbecsült ember lett.

Mikszáth sikerének titka, hogy különös témái vannak. Ezt a címek is mutatják. A néhai bárány  az elpusztult, ártatlan báránykáról szól, de leginkább arról, hogyan nyeri el méltó büntetését a hazug, gonosz, gazdag ember. Arról is szól, szívet melengető közvetlenséggel, hogy az igazságtétel a legkisebbnek, a nyolcéves Baló Borcsának sikerült - mint a mesében. A történetet úgy mondja el az író, mintha maga is jelen lenne az eseményeknél. Novellájában elénk varázsolja a különös szépségű tájakat, a köznapi, kedves embereket. Az író mindvégig a jók, az igazak, a szegényebbek pártján áll, rokonszenve az olvasóra is átragad.

A novella szerkezete:

1.    Előkészítés: Mikszáth a vihar ábrázolásával készíti elő az eseményeket. A megszokottnál hosszabbra nyúló előkészítésben elbeszélő és leíró részek változnak. Népi hiedelmekkel is találkozunk itt, pl. a vihar közeledtét jelezte az állatok szokatlan viselkedése; a libák felriadtak fekhelyeiken, a kakas felszállt a háztetőre, a juhok egy csomóba verődve riadoztak az udvarokon.

2.    Bonyodalom: Kezdetét a láda eltűnése okozza. Az író már azt is sejti, hova tűnhetett.

3.    Kibontakozás: Miután megtudjuk, hogy a láda a szegény Balóéké volt és vele együtt a Baló lányok minden kincse elveszett, megindul a láda és a bárány keresése. Először az apa ment el a bíróval, a hatalom erejével, a gyanúsított Sós Pálhoz. A falu legmódosabb emberének házát átkutatták, de semmit nem találtak. Ezután Ágnes indult el a ládát keresni, amelyben a kelengyéje volt. Neki, a gyengének, a furfang volt a fegyvere, de ő sem járt sikerrel, sőt még meg is betegedett, kocsin kellett érte menni.

4.    Tetőpont: Baló Mihály és lányai hazafelé menet szembetalálkoznak a falu elöljáróságával, akik egy új templomot szenteltek fel. A kis Baló Borcsa eléjük ment és megszólította Sós Pál urat. Drámai párbeszéd zajlik a kislány és a módos gazda közt, melyben a kislány Sós Páltól kéri vissza Cukri bárányát.

5.    Megoldás: Az álszent gazda lelepleződik. A községháza előtt, amikor éppen esküre emeli kezét, lecsúszik a válláról a ködmöne, amelynek báránybőr belsején meglelték Cukri összetéveszthetetlen barna foltjait. Szívet megindító a kislány fájdalma, könnyhullatása.

A novella a szegény és a gazdag konfliktusára épül. A szegény Baló család és a gazdag Sós Pál közti ellentétet Mikszáth súlyosbítja azzal, hogy az előkelő, felnőtt Sós Pállal a gyermek Baló Borcsát állítja szembe. A cselekmény középpontjában e két ellentétes jellemű szereplő áll: a tiszta lelkű, őszinte Borcsa és a hazug, számító Sós Pál. Az író arra törekszik, hogy az olvasó érzelmileg Balóék mellé álljon. Ennek érdekében az írói ábrázolással megmutatja a Baló-család szegénységét, szerencsétlenségük fokozódását, Ágnes sorsát, Boriska egyetlen örömét, a cukri bárányt.

A novella témája népi, szerkezete, megoldása is a népmesékre emlékeztet, népi hiedelmeket és tájnyelvi szavakat használ az író. Művészi az események bemutatása, pl. a vihar kitörésének ábrázolása – jelzőkkel, hangutánzó szavakkal és mozgalmasságot kifejező igékkel teszi szemléletessé a művet az író.

A néhai bárány műfaja: novella, mely tömören előadott történet, amely kevés helyszínen, kevés szereplővel és rövid idő alatt játszódik. Cselekménye egyenesen halad az előkészítéstől és a probléma felvetésétől a csúcspontig, majd a látszólagos megoldásig (fordulatig), aztán a meglepetésszerű lezárásig.