Irodalom

Kedves hetedikes tanítványom!

Üdvözöllek az új tanulási felületen.

Soron következő feladatunk Mikszáth Kálmán: A néhai bárány  - vizsgatétel

Kérlek, tanuld meg Mikszáth Kálmán életét, ha végeztél írd le a füzetedbe vagy egy lapra, fényképezd le és küldd el nekem az alábbi e-mailcímre: oktatasnbaloganna@gmail.com, határidő: 2020. 03.24. Aki nem tudja lefényképezni, később fogom a füzetében ellenőrizni.

Jelen helyzetben nem tudom ellenőrizni, hogy fejből írod-e, de én bízom benned! Most életbe lép az a nagyon fontos igazság, hogy MAGADNAK TANULSZ. (Jövőre vizsga is lesz belőle.)

Jó munkát kívánok!

Anna néni

14. tétel

Mikszáth Kálmán élete

A néhai bárány elemzése

Mikszáth Kálmán élete:

A magyar prózairodalom egyik legkimagaslóbb alakja. 1847-ben született Szklabonyán. Szülei kisbirtokosok voltak. A gyermekkorában átélt falusi élményeket később íróként is felhasználta. Középiskolai tanulmányait Rimaszombaton kezdte meg, majd Selmecen folytatta. Az önképzőkörben történelmi tárgyú verseivel és elbeszéléseivel szerepelt. Pesten jogot tanult, majd ügyvédgyakornokként dolgozott későbbi apósa, Mauks Mátyás mellett. Már ekkor is írt elbeszéléseket, de csak kevés jelent meg közülük. Példaképe Jókai Mór volt.

1873-ban feleségül vette Mauks Ilonát. Pestre költöztek, súlyos anyagi gondokkal küszködött. Saját költségén kiadta műveit Elbeszélések címmel, mivel sikere nem volt, teljes anyagi csődbe került. Hogy elkerülje a szégyent, inkább elvált feleségétől, mert nem tudta eltartani. Egyedül élt, majd Szegedre hívták a Szegedi Napló munkatársának. Itt megtalálta saját írói hangját, ekkor írta (1881-ben) a Tót atyafiak és A jó palócok című novelláit, melyek meghozták a régen várt sikert. Anyagi gondjai megszűntek, ezért 1882-ben újra megesküdött volt feleségével.

Legsikeresebb művei: 

                                         A két koldusdiák (1885)

                                         A beszélő köntös (1889)

                                         Beszterce ostroma (1895)

                                         Szent Péter esernyője (1895)

                                         A gavallérok (1897)

                                         Különös házasság (1900)

                                         A Noszty fiú esete Tóth Marival (1908)

                                         Fekete város (1910)

Még életében több idegen nyelvre lefordították műveit. 1887-től parlamenti képviselő volt. Élete utolsó éveiben Horpácson, a birtokára húzódott vissza. Még megérte a 40 éves írói jubileumának ünnepségét, s 1910-ben halt meg.